Emlőrákszűrés
(Az ANTSZ lakossági szűrővizsgálatok kiadványából)
Mit kell tudnunk az emlőrákról?
Az emlőrák – a tüdőrák után – a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Évente mintegy 5.000 új megbetegedést, és 2.100-2.2000 közötti halálesetet tartanak nyilván. Élete során minden 10-11 nő közül egynél alakul ki, és mivel senki nem tudja megmondani előre, hogy ki lesz az az egy, az emlőrák a nők körében egyik legrettegettebb betegség.
Az emlőrákok túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőkben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, bár előfordulhat az ún. menopauza előtti életkorban is.
Kifejlődésének kezdetén nem okoz tüneteket és panaszokat. Később szokatlan csomó képződik az emlőben, amit a saját emlőjükkel jó ismeretségben lévő, az emlő önvizsgálatát rendszeresen gyakorló asszonyok előbb-utóbb, előbb – maguk is észrevesznek, és orvoshoz fordulnak. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni.
Az emlőrák korai felismerése érdekében maguk a nők tehetnek legtöbbet. Ebben segíti őket, ha részt vesznek a felkínált szűrővizsgálaton.
Miben áll az emlőszűrés?
Az emlőrákot hagyományosan, de még ma sem kivételesen, szakorvosi vizsgálata útján diagnosztizálják, miután az emlőkben tapintott csomók miatt orvoshoz fordulnak az asszonyok. Az így felismert emlőrákok jelentős része már előrehaladott, esetleg már áttéteket is ad a környéki, vagy a távolabbi nyirokcsomókba, esetleg más szervekbe is. Ezekben az előrehaladott esetekben még a szakszerű és korszerű kezelés alkalmazása mellett is az életkilátások kedvezőtlenek.
Az emlőszűrés a tünetmentes asszonyoknak a rendszeresen, kétévenként megismételt vizsgálata, akiknek ugyan nincsenek emlőrákra utaló panaszaik, ámde életkoruk miatt ki vannak téve az emlőrák kifejlődése kockázatának. Ez a kockázat a 45 és 65 év közötti életkorban a legnagyobb. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, korai, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Ha a szűrés eredménye negatív, az asszonyokmegnyugodhatnak, mert nagy valószínűséggel nem fenyegeti őket az emlőrák veszélye. A nem negatív szűrési eredmény felveti kicsi, talán még nem is tapintható emlőrák valószínűségét. Ennek tisztázása céljából további szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a
valószínűséget kizárják, vagy éppen megerősítsék. Ha a szakorvosi vizsgálat pozitív, a szakszerű kezelés esélyt ad a teljes gyógyulásra.
Az emlőszűréssel felismert korai, még a kifejlődőben lévő emlőrák mielőbbi felismerése és kezelése életmentő lehet!
Az emlő-szűrővizsgálat módszerei: mammográfia és tapintásos emlővizsgálat
A mammográfiás vizsgálat az emlők röntgenvizsgálata, a ma rendelkezésünkre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszer, mert az olyan parányi méretű daganatot is észrevesz, amely még túl kicsi ahhoz, hogy akár a vizsgált asszony, akár a szakorvos tapintással érzékelje. Olyan bizonyítottan hatásos vizsgáló módszer, amely röntgenfilmen képet tud
alkotni az emlő állományában rejtetten fejlődő kicsi, akár 5 mm átmérőjű korai rákról is. (A digitális mammográfia is elterjedőben van; ez röntgen-sugarakat elektronikus jelekké alakítja át, így az emlő szerkezetét – röntgen-film helyett – computer képernyőjén elektronikus jelek rajzolják ki.)
Az emlők szakszerű áttapintása gyakorlott szakszemélyzet által (az ún. fizikális emlővizsgálat) alkalmas ugyan a viszonylag kisebb, de már nem kicsi emlőrákok kimutatására, ám a szűrés tulajdonképpeni céljának elérésére: a még nem tapintható emlőbeli csomók észrevételére nem képes. Ez azzal a kockázattal jár, hogy tapintással negatív vizsgálat a vizsgált asszony számára esetleg alaptalan biztonságérzetet ad, mert a kicsi, még nem tapintható daganat észrevétlen marad, és zavartalanul tovább növekszik az emlőben. A tapintásos emlővizsgálat ezért önmagában nem fogadható el szűrővizsgálati módszernek.
A szakorvosok tapasztalata az, hogy a legmegbízhatóbb szűrővizsgálati módszer a mammográfiás vizsgálat, kiegészítve a tapintásos emlővizsgálattal.
Mennyire megbízható módszer a mammográfia?
A mammográfiás emlőszűrés célja az, hogy „tűt keresnénk a szalmakazalban”., azaz, hogy kimutassa a kicsi, még nem is tapintható rákos csomót az emlőben. Hogy ennek a célnak megfeleljen, két követelménynek kell eleget tenni. Az egyik, hogy kellően érzékeny (szenzitív) legyen, azaz megbízhatóan kimutassa az emlőben rejtetten meghúzódó kisméretű rákos csomót is, tehát pozitív eredményt adjon, ha a vizsgált emlőben rák van. A másik, hogy kellően fajlagos (specifikus) legyen, azaz csak akkor eredményezzen pozitív leletet, ha az emlőben rák van; ha nincs, a lelet legyen negatív.
A mammográfiás vizsgálat, mint szűrővizsgálati módszer, kellően érzékeny és fajlagos.
Szakirodalmi adatok szerint érzékenysége – a tapintásos emlővizsgálattal kombinálva – mintegy 85-97%, azaz 100 esetből 85-97 esetben ismeri fel az emlőben lévő rákos csomót, fajlagossága pedig 95-97% közötti, azaz pozitív eredményt ad akkor is, amikor az emlőben látott, rákosnak látszó elváltozást a további tisztázó vizsgálatok nem tudják igazolni.
Az adatok tehát arra mutatnak, hogy – mint bármely más vizsgálati módszer – a mammográfia sem mentes a tévedések lehetőségétől. Kétirányú tévedés fordulhat elő. Az egyik a tévesen negatív, a másik a tévesen pozitív szűrővizsgálati lelet. Mindkettőnek vannak következményei. A tévesen negatív szűrővizsgálati lelet alaptalan biztonságérzetet ad, és – ha később orvosi vizsgálattal rákot mutatnak ki, késlelteti a diagnózis felállítását és a kezelés megkezdését (intervallum-rák). A tévesen pozitív lelet a vizsgált személyt, ha csak átmenetileg is, az egészséges asszonyban aggodalmat, betegségtudatot kelt, más szóval nem kívánatos lélektani mellékhatásokkal jár. A vizsgálóknak minden el kell követni azért, hogy a tévedéseket a minimumra csökkentsék.
A szűrővizsgálati módszer korlátaival a vizsgált személyeknek is tudatában kell lenniük, de azzal is, hogy korlátai dacára, vagy éppen azokkal együtt, korunkban az emlőrák korai felfedezésének leghatásosabb eszköze bizonyítottan a mammográfiás szűrővizsgálat.
A szűrővizsgálati módszer hibalehetőségeiről a szűrésre váró személyt, a szűrővizsgálat előtt tájékoztatni kell (tájékoztatáson alapuló beleegyezés).
Kik vegyenek részt a szűrővizsgálaton?
A mammográfiás szűrővizsgálaton a 45 és 64 év közötti tünet- és panaszmentes asszonyok vegyenek részt. Az emlőrák előfordulása ugyanis ebben a korban a leggyakoribb.
Egy másik ok, amiért a szűrés csak erre a korcsoportra korlátozódik az, hogy eddig csak ebben az életkorban végzett szűrővizsgálatok hatásosságát támasztják alá tudományos bizonyítékok. A szűrővizsgálat hatásosságának a bizonyítéka: a halálos kimenetelű emlőrákok számának jelentős csökkenése.
A még a menopauza előtti korban lévő nők szűrővizsgálatának hasznossága még bizonyításra szorul; a fiatalabb nők esetében a mammográfiás szűrővizsgálat eredményességét valószínűleg az korlátozza, hogy a még hormonok hatása alatt álló, működő emlő állománya sokkal tömöttebb, mint később, a rendszeres havi vérzés abbamaradása után, ezért a röntgenvizsgálat nem képes észrevenni a kicsi, még nem tapintható csomókat. Fontos! Akárhány éves, ha az emlőiben bármi rendellenességet észrevesz, ne várjon a szűrővizsgálatra, hanem késedelem nélkül forduljon orvoshoz!
A szűrővizsgálat
A vizsgáló helységben a vizsgált asszony derékon felül levetkőzik. Először a vizsgálatot végző szakképzett szakasszisztens tapintásos emlővizsgálatot végez. Ezután az asszony a mammográfiás készülék elé áll. A vizsgáló először az egyik, majd a másik oldali emlőt a készülék plexiüvegből készült emlőtartó lapjára helyezi, majd egy másik plexiüveg-lapot helyez fölé. A két lap segítségével a melleket kissé összenyomja, majd mindkét emlőről 2-2
röntgenfelvételt készít. Az emlők ellapítása kissé kellemetlen lehet, de nem fájdalmas; azért van rá szükség, hogy a röntgenfelvételen az emlőkről egyenletesen éles, tiszta kép jelenjen meg. Mindez legfeljebb 2-3 perc alatt lezajlik.
Az emlő-szűrővizsgálat eredménye
Negatív eredmény
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden 100 mammográfiás szűrővizsgálatból mintegy 90 negatív eredménnyel végződik, azaz az a röntgenfelvételeken az életkornak megfelelő emlőszerkezet ábrázolódik ki, és semmiféle kóros eltérés sem látható. A szűrővizsgálat negatív eredményéről az asszonyokat a szűrőállomás 2 héten belül értesíti. A vizsgálat eredményéről értesítik a vizsgált asszony háziorvosát is. Ezekben az esetekben semmi további tennivaló nincs. A vizsgált asszonyt 2 év múlva újabb szűrővizsgálatra fogják behívni, ám figyelmeztetik, hogy ha időközben az emlőiben bármi szokatlant, vagy rendellenese észlel, forduljon orvoshoz.
Nem-negatív eredmény
Az emlő minden apró rendellenességét precízen észlelő mammográfiás készülék minden 100 vizsgálatból mintegy 10 rendellenességet szűr ki. Ezekben az esetekben az asszonyokat a Szűrőállomás további vizsgálatra hívja vissza.
A visszahívás ijedséget szokott okozni, és aggodalmat ébreszteni a visszahívott asszonyokban és családjukban. A rákgyanú tisztázása néhány napot vesz igénybe. A Szűrőállomások mellett működő diagnosztikai részlegekben dolgozók tudják ezt, és igyekeznek a bizonytalansággal
váró várakozási periódusokat minél inkább lerövidíteni.
A mammográfiás vizsgálat alapján nem-negatív esetek további vizsgálata
A kiegészítő vizsgálatok célja az, hogy a szűrővizsgálat által felvetett rendellenességet, esetleg a rosszindulatú emlőbetegség felmerült gyanúját megerősítsék, vagy kizárják.
A kivizsgálás több lépésből áll:
• ultrahangos vizsgálat,
• anyagvétel sejtvizsgálatra (ez úgy történik, hogy vékony (0,7 mm-es külső átmérőjű) injekciós tűvel megszúrják a tisztázandó csomót, és az így kapott sejteket mikroszkóp alatt megvizsgálják; ezt nevezik aspirációs citológiai vizsgálatnak.
E vizsgálatokkal már az esetek többségében sikerül kizárni a talált csomó rosszindulatú természetét. A végleges tisztázáshoz azonban szükség lehet a talált csomó • sebészi kimetszésére a végleges választ megadó szövettani vizsgálat céljából.
Hangsúlyozni kell, hogy az utolsó szót, az emlőrák diagnózisát, csakis a szövettani vizsgálat mondhatja ki!
Fontos tudni, hogy a nem-negatív mammográfiás lelet nem jelent pozitív eredményt! A további vizsgálatra visszahívott asszonyoknak nincs okuk az ijedtségre, mert a kiszűrt rendellenességeknek mintegy a fele a további vizsgálatok folyamán nem rosszindulatú, hanem banális elváltozásnak szokott bizonyulni, és az elvégzett 100 szűrővizsgálatból nem több mint 3-4 olyan eset fordul elő, amely további orvosi kezelést igényel.
Mi történik, ha a kivizsgálás emlőrákot igazol?
Ha a legrosszabb esetben – 1000 szűrővizsgálatból mintegy 3-4 esetben – a nem-negatív szűrővizsgálati eredményt követően végzett kivizsgálás emlőrák lehetőségét veti fel, és az emlőrák diagnózisát a szövettani vizsgálat bizonyítja, az asszony kórházi kezelésre szorul.
A korszerű kezelés komplex, azaz háromféle kezelési mód kombinációjából áll: sebészeti beavatkozás, sugárkezelés és gyógyszeres kezelés (kemoterápia). A kezelés mikéntjét az emlődaganat nagysága, szövettani szerkezete, és a környéki nyirokcsomók állapota alapján határozzák meg.
A sebészeti kezelés korábban egyet jelentett az egész emlő eltávolításával. A szűrővizsgálatok elterjedésének köszönhetően ez ma már nem így van. A szűréssel felfedezett emlőrákok többsége ugyanis kisméretű, és olyan korai, hogy még a legközelebbi nyirokcsomókba sem terjedt át. Az emlőt csonkoló radikális műtét helyett ezért egyre inkább elegendő konzerváló, azaz az emlőt megtartó műtétet végezi: csak a daganatos csomót tartalmazó emlőrészlet, legfeljebb az azonos oldali hónalji nyirokcsomókat távolítják el. A sebészi kezelést a daganat helyének besugárzásával, esetleg gyógyszeres kezeléssel teszik teljessé. Ilyen módon a korai emlőrák jó eredménnyel gyógyítható.
Mondani is felesleges, hogy az emlőmegtartó műtét nemcsak egyszerűen kozmetikus megoldás, hanem minden tekintetben biztosítja az operált asszony jó életminőségét.
(Az emlőrák miatt operált asszonyok életminőségéről szólva meg kell említeni, hogy ma már olyan plasztikai sebészeti eljárások váltak gyakorlattá, hogy még az esetleges radikálisabb emlőműtétek esetén is az emlők csaknem eredeti formája helyreállítható. Az emlő-protézisek választéka is kibővült.).
Ismerd meg emlőidet! Az emlők önvizsgálata
Általános tapasztalat, hogy mindmáig leginkább az asszonyok saját maguk ismerik fel saját emlőjükben akár a jóindulatú, akár rosszindulatú, de mindenképpen orvosi figyelmet érdemlő csomókat. Erre a tényre alapozva tanítják az emlők önvizsgálatát lányoknak és asszonyoknak.
Az emlők önvizsgálatának hasznát mutatja, hogy az önvizsgálatot rendszeresen gyakorló nők között a 2 cm-nél nagyobb, elhanyagolódott rák előfordulása sokkal ritkább, mint az átlag népességben. Jóllehet ez nem elhanyagolható eredmény, tudni kell, hogy bár nevezik önszűrésnek is az emlők önvizsgálata önmagában nem szűrővizsgálati módozat, hiszen az emlők szűrővizsgálatának célja a még nem is tapintható csomók megtalálása az emlőkben.
Erre pedig csak a mammográfiás vizsgálat képes, ezért az önvizsgálat a szűrővizsgálaton való részvételt nem teszi feleslegessé!
Az önvizsgálat célja nem csak a rák keresése az emlőkben! Ha így volna, fiatal lányok esetében, akiket még nem fenyeget az emlőrák, a rák keresése az emlőkben önvizsgálattal több kárt okozna, mint hasznot. Az alaptalan aggodalmat el kell kerülni! Az önvizsgálat pozitív üzenete az, hogy Ismerd meg emlőidet!, azaz, minden nő ismerje saját emlőjének alakját, tapintatát, változásait a menstruációs ciklikus folyamán, valamint az életkorral, és ha
a megszokottól eltérőt észlel, akkor forduljon orvoshoz.
Az emlők önvizsgálatát rendszeresen és módszeresen kell végezni.
Az emlők önvizsgálatának a műfogásai
1. Álljon szembe a tükörrel leeresztett karral és vállal. Figyelje meg a mellek alakját, vajon látható-e valamilyen bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat, vagy valamilyen szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása). A megfigyeléseket ismételje meg úgy, hogy mindkét karját a feje fölé emeli.
2. Tapintsa át melleit úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyere közé veszi, és tenyerét függőleges, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatja. Jobb kezének összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva tapintsa át egyik, majd másik mellét.
3. Kényelmesen hanyattfeküdve, egyik kezét a feje alá, egy kispárnát pedig a válla alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással tapintsa át egyik, majd másik mellét; ujjai hegyével tapintsa át a hónalját is. Majd karját a teste mellé helyezve ismételje meg a tapintást egyik, majd a másik oldalon.
4. Enyhén nyomja meg a mellbimbóit, vajon ürül-e belőle váladék.
Mit kell tudnunk az emlőrákról?
Az emlőrák – a tüdőrák után – a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Évente mintegy 5.000 új megbetegedést, és 2.100-2.2000 közötti halálesetet tartanak nyilván. 1Élete során minden 10-11 nő közül egynél alakul ki, és mivel senki nem tudja megmondani előre, hogy ki lesz az az egy, az emlőrák a nők körében egyik legrettegettebb betegség.
Az emlőrákok túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőkben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, bár előfordulhat az ún. menopauza előtti életkorban is. Kifejlődésének kezdetén nem okoz tüneteket és panaszokat. Később szokatlan csomó képződik az emlőben, amit a saját emlőjükkel jó ismeretségben lévő, az emlő önvizsgálatát rendszeresen gyakorló asszonyok előbb-utóbb, előbb – maguk is észrevesznek, és orvoshoz fordulnak. A gyógyulás
esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni.
Az emlőrák korai felismerése érdekében maguk a nők tehetnek legtöbbet. Ebben segíti őket, ha részt vesznek a felkínált szűrővizsgálaton.
Miben áll az emlőszűrés?
Az emlőrákot hagyományosan, de még ma sem kivételesen, szakorvosi vizsgálata útján diagnosztizálják, miután az emlőkben tapintott csomók miatt orvoshoz fordulnak az asszonyok. Az így felismert emlőrákok jelentős része már előrehaladott, esetleg már áttéteket is ad a környéki, vagy a távolabbi nyirokcsomókba, esetleg más szervekbe is. Ezekben az előrehaladott esetekben még a szakszerű és korszerű kezelés alkalmazása mellett is az életkilátások kedvezőtlenek.
Az emlőszűrés a tünetmentes asszonyoknak a rendszeresen, kétévenként megismételt vizsgálata, akiknek ugyan nincsenek emlőrákra utaló panaszaik, ámde életkoruk miatt ki vannak téve az emlőrák kifejlődése kockázatának. Ez a kockázat a 45 és 65 év közötti életkorban a legnagyobb. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, korai, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Ha a szűrés eredménye negatív, az asszonyok megnyugodhatnak, mert nagy valószínűséggel nem fenyegeti őket az emlőrák veszélye. A nem negatív szűrési eredmény felveti kicsi, talán még nem is tapintható emlőrák valószínűségét. Ennek tisztázása céljából további szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a
valószínűséget kizárják, vagy éppen megerősítsék. Ha a szakorvosi vizsgálat pozitív, a szakszerű kezelés esélyt ad a teljes gyógyulásra.
Az emlőszűréssel felismert korai, még a kifejlődőben lévő emlőrák mielőbbi felismerése és kezelése életmentő lehet!
Az emlő-szűrővizsgálat módszerei: mammográfia és tapintásos emlővizsgálat
A mammográfiás vizsgálat az emlők röntgenvizsgálata, a ma rendelkezésünkre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszer, mert az olyan parányi méretű daganatot is észrevesz, amely még túl kicsi ahhoz, hogy akár a vizsgált asszony, akár a szakorvos tapintással érzékelje. Olyan bizonyítottan hatásos vizsgáló módszer, amely röntgenfilmen képet tud
alkotni az emlő állományában rejtetten fejlődő kicsi, akár 5 mm átmérőjű korai rákról is. (A digitális mammográfia is elterjedőben van; ez röntgen-sugarakat elektronikus jelekké alakítja át, így az emlő szerkezetét – röntgen-film helyett – computer képernyőjén elektronikus jelek rajzolják ki.)
Az emlők szakszerű áttapintása gyakorlott szakszemélyzet által (az ún. fizikális emlővizsgálat) alkalmas ugyan a viszonylag kisebb, de már nem kicsi emlőrákok kimutatására, ám a szűrés tulajdonképpeni céljának elérésére: a még nem tapintható emlőbeli csomók észrevételére nem képes. Ez azzal a kockázattal jár, hogy tapintással negatív vizsgálat
a vizsgált asszony számára esetleg alaptalan biztonságérzetet ad, mert a kicsi, még nem tapintható daganat észrevétlen marad, és zavartalanul tovább növekszik az emlőben. A tapintásos emlővizsgálat ezért önmagában nem fogadható el szűrővizsgálati módszernek.
A szakorvosok tapasztalata az, hogy a legmegbízhatóbb szűrővizsgálati módszer a mammográfiás vizsgálat, kiegészítve a tapintásos emlővizsgálattal.
Bárhol elvégezhető-e mammográfiás szűrővizsgálat?
Nem! A tünetmentes asszonyok mammográfiás szűrővizsgálata „tűt keres a szalmakazalban”. A szűrővizsgálatot végző röntgenorvosnak különleges jártassággal kell rendelkeznie, hogy észrevegye az emlőszövetben megbújó kicsiny elváltozásokat a mammográfiás filmen (vagy képernyőn). Ilyen gyakorlattal csak a mammográfiás szűrőállomások orvosai rendelkeznek. A szűrő-mammográfiás jártassággal nem rendelkező munkahelyen nagy az „elnézés”, a tébesen
negatív leletek kockázata, ezért több kárt okozhatnak, mint hasznot.
Mennyire megbízható módszer a mammográfia?
A mammográfiás emlőszűrés célja az, hogy „tűt keresnénk a szalmakazalban”., azaz, hogy kimutassa a kicsi, még nem is tapintható rákos csomót az emlőben. Hogy ennek a célnak megfeleljen, két követelménynek kell eleget tenni. Az egyik, hogy kellően érzékeny (szenzitív) legyen, azaz megbízhatóan kimutassa az emlőben rejtetten meghúzódó kisméretű
rákos csomót is, tehát pozitív eredményt adjon, ha a vizsgált emlőben rák van. A másik, hogy kellően fajlagos (specifikus) legyen, azaz csak akkor eredményezzen pozitív leletet, ha az emlőben rák van; ha nincs, a lelet legyen negatív.
A mammográfiás vizsgálat, mint szűrővizsgálati módszer, kellően érzékeny és fajlagos. Szakirodalmi adatok szerint érzékenysége – a tapintásos emlővizsgálattal kombinálva – mintegy 85-97%, azaz 100 esetből 85-97 esetben ismeri fel az emlőben lévő rákos csomót, fajlagossága pedig 95-97% közötti, azaz pozitív eredményt ad akkor is, amikor az emlőben látott, rákosnak látszó elváltozást a további tisztázó vizsgálatok nem tudják igazolni.
Az adatok tehát arra mutatnak, hogy – mint bármely más vizsgálati módszer – a mammográfia sem mentes a tévedések lehetőségétől. Kétirányú tévedés fordulhat elő. Az egyik a tévesen negatív, a másik a tévesen pozitív szűrővizsgálati lelet. Mindkettőnek vannak következményei. A tévesen negatív szűrővizsgálati lelet alaptalan biztonságérzetet ad, és – ha később orvosi vizsgálattal rákot mutatnak ki, késlelteti a diagnózis felállítását és a kezelés megkezdését (intervallum-rák). A tévesen pozitív lelet a vizsgált személyt, ha csak átmenetileg is, az egészséges asszonyban aggodalmat, betegségtudatot kelt, más szóval nem kívánatos lélektani mellékhatásokkal jár. A vizsgálóknak minden el kell követni azért, hogy a tévedéseket a minimumra csökkentsék.
A szűrővizsgálati módszer korlátaival a vizsgált személyeknek is tudatában kell lenniük, de azzal is, hogy korlátai dacára, vagy éppen azokkal együtt, korunkban az emlőrák korai felfedezésének leghatásosabb eszköze bizonyítottan a mammográfiás szűrővizsgálat.
A szűrővizsgálati módszer hibalehetőségeiről a szűrésre váró személyt, a szűrővizsgálat előtt tájékoztatni kell (tájékoztatáson alapuló beleegyezés).
Kik vegyenek részt a szűrővizsgálaton?
A mammográfiás szűrővizsgálaton a 45 és 64 év közötti tünet- és panaszmentes asszonyok vegyenek részt. Az emlőrák előfordulása ugyanis ebben a korban a leggyakoribb.
Egy másik ok, amiért a szűrés csak erre a korcsoportra korlátozódik az, hogy eddig csak ebben az életkorban végzett szűrővizsgálatok hatásosságát támasztják alá tudományos bizonyítékok. A szűrővizsgálat hatásosságának a bizonyítéka: a halálos kimenetelű emlőrákok számának jelentős csökkenése. A még a menopauza előtti korban lévő nők szűrővizsgálatának hasznossága még bizonyításra szorul; a fiatalabb nők esetében a mammográfiás szűrővizsgálat eredményességét valószínűleg az korlátozza, hogy a még hormonok hatása alatt álló, működő emlő állománya
sokkal tömöttebb, mint később, a rendszeres havi vérzés abbamaradása után, ezért a röntgenvizsgálat nem képes észrevenni a kicsi, még nem tapintható csomókat.
Fontos! Akárhány éves, ha az emlőiben bármi rendellenességet észrevesz, ne várjon a szűrővizsgálatra, hanem késedelem nélkül forduljon orvoshoz!
Hogyan épül fel a lakossági emlőszűrés rendszere?
Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 2,8 millióra tehető a 45-65 év közötti, tehát a rendszeresen, kétévente ismételt emlőszűrő vizsgálatra igényt tartó nők száma. Ez azt jelenti, hogy ha – a nemzetközi tapasztalatok alapján feltételezve a rászoruló nők legalább 60%-a vesz részt szűrővizsgálaton, az egészségügyi ellátórendszernek évente mintegy 500.000 mammográfiás szűrővizsgálat elvégzésére képes technikai és szakmai rendszert, azaz korszerű mammográfiás készülékkel és az azok működtetéséhez megkívánt szakszemélyzettel ellátott szűrőállomásokat kell létrehoznia és működtetnie, és biztosítani kell a „kiszűrt” esetek további vizsgálatához és kezeléséhez szükséges vizsgálati és kezelési hátteret. Ez a szűrővizsgálati rendszer illeszkedik az egészségügyi ellátórendszerbe.
Az egészségügyi miniszter a népegészségügyi méretű onkológiai szűrővizsgálatok országos szintű bevezetésének és működtetésének irányításával az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), és az azt irányító Országos Tisztifőorvosi Hivatalt bízta meg. A feladatok összehangolására országos szűrési koordinátort, valamint megyei szűrési koordinátorokat nevezett ki.
A magyarországi szűrés „szervezett szűrés”, ami azt jelenti, hogy személyes meghíváson, szükség esetén, visszahíváson, és a „kiszűrt” személy követésén alapul. A rendszer működtetése céljából – a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok figyelembe vételével – országos szűrési nyilvántartás működik, amely szűrővizsgálatra meghívandók
személyek listáját kezeli, intézi a személyes meghívásokat, és nyilvántartja a megjelenteket és a meg nem jelenteket. Azoknak, akik az első meghívásra nem jelennek meg szűrővizsgálaton, három hónap elteltével emlékeztető levelet küld.
A szakmai feladat elvégzése alkalmas mammográfiás szűrőállomásokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a megkívánt szakmai, személyi és műszaki feltételek elbírálása alapján nyilvános pályázat útján választotta ki. Valamennyi szűrőállomás rendelkezik a szakmailag megkívánt diagnosztikai és gyógykezelési intézeti hátérrel. Egy-egy szűrőállomás meghatározott közigazgatási egység/terület ellátására vállalt kötelezettséget.
Hogyan zajlik az emlőszűrés?
Személyes meghívás
Minden 45-65 év közötti asszony kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás szűrővizsgálatra. A meghívólevélben a szűrés szervezői pontosan értesítik arról, hogy hol és mikor számítanak a meghívott megjelenésére. A meghívólevélben megadott időpontot, vagy időpontokat a felesleges és kényelmetlen várakozás elkerülése érdekében érdemes betartani. Ha a megadott időpont a meghívott asszonynak nem felel meg, lehetősége van telefonálni a szűrőállomásra, és az adminisztrátorral új, megfelelő időpontot egyeztetni.
Adatfelvétel, kikérdezés, tájékoztatás A meghívott asszonyt a szűrőállomás recepciójában szakképzett adminisztrátor fogadja, aki a személyi adatokon kívül néhány kérdést tesz fel, például:
Voltak-e, vagy vannak-e emlő-panaszai?
Volt-e a családjában valakinek (édesanyjának, nővérének, nagynénjének) emlő-betegsége?
Vett-e már részt mammográfiás szűrővizsgálaton?
Tudja-e, hogyan zajlik a szűrővizsgálat?
Ezen túlmenően, részletes tájékoztatást ad a megjelent asszonyoknak arról, hogyan zajlik a szűrővizsgálat, mire kell felkészülni stb. Felhívja a figyelmet a szűrővizsgálat hasznára, de a fogyatékosságaira is (tájékoztatáson alapuló beleegyezés). Válaszol az asszony kérdéseire.
A szűrővizsgálat
A vizsgáló helységben a vizsgált asszony derékon felül levetkőzik. Először a vizsgálatot végző szakképzett szakasszisztens tapintásos emlővizsgálatot végez. Ezután az asszony a mammográfiás készülék elé áll. A vizsgáló először az egyik, majd a másik oldali emlőt a készülék plexiüvegből készült emlőtartó lapjára helyezi, majd egy másik plexiüveg-lapot helyez fölé. A két lap segítségével a melleket kissé összenyomja, majd mindkét emlőről 2-2
röntgenfelvételt készít. Az emlők ellapítása kissé kellemetlen lehet, de nem fájdalmas; azért van rá szükség, hogy a röntgenfelvételen az emlőkről egyenletesen éles, tiszta kép jelenjen meg. Mindez legfeljebb 2-3 perc alatt lezajlik.
Az emlő-szűrővizsgálat eredménye
Negatív eredmény
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden 100 mammográfiás szűrővizsgálatból mintegy 90 negatív eredménnyel végződik, azaz az a röntgenfelvételeken az életkornak megfelelő emlőszerkezet ábrázolódik ki, és semmiféle kóros eltérés sem látható. A szűrővizsgálat negatív eredményéről az asszonyokat a szűrőállomás 2 héten belül értesíti. A vizsgálat eredményéről értesítik a vizsgált asszony háziorvosát is. Ezekben az esetekben semmi további tennivaló nincs. A vizsgált asszonyt 2 év múlva újabb szűrővizsgálatra fogják behívni, ám figyelmeztetik, hogy ha időközben az emlőiben bármi szokatlant, vagy rendellenese észlel, forduljon orvoshoz.
Nem-negatív eredmény
Az emlő minden apró rendellenességét precízen észlelő mammográfiás készülék minden 100 vizsgálatból mintegy 10 rendellenességet szűr ki. Ezekben az esetekben az asszonyokat a Szűrőállomás további vizsgálatra hívja vissza.
A visszahívás ijedséget szokott okozni, és aggodalmat ébreszteni a visszahívott asszonyokban és családjukban. A rákgyanú tisztázása néhány napot vesz igénybe. A Szűrőállomások mellett működő diagnosztikai részlegekben dolgozók tudják ezt, és igyekeznek a bizonytalansággal váró várakozási periódusokat minél inkább lerövidíteni.
A mammográfiás vizsgálat alapján nem-negatív esetek további vizsgálata
A kiegészítő vizsgálatok célja az, hogy a szűrővizsgálat által felvetett rendellenességet, esetleg a rosszindulatú emlőbetegség felmerült gyanúját megerősítsék, vagy kizárják.
A kivizsgálás több lépésből áll:
• ultrahangos vizsgálat,
• anyagvétel sejtvizsgálatra (ez úgy történik, hogy vékony (0,7 mm-es külső átmérőjű) injekciós tűvel megszúrják a tisztázandó csomót, és az így kapott sejteket mikroszkóp alatt megvizsgálják; ezt nevezik aspirációs citológiai vizsgálatnak.
E vizsgálatokkal már az esetek többségében sikerül kizárni a talált csomó rosszindulatú természetét. A végleges tisztázáshoz azonban szükség lehet a talált csomó
• sebészi kimetszésére a végleges választ megadó szövettani vizsgálat céljából. Hangsúlyozni kell, hogy az utolsó szót, az emlőrák diagnózisát, csakis a szövettani vizsgálat mondhatja ki!
Fontos tudni, hogy a nem-negatív mammográfiás lelet nem jelent pozitív eredményt! A további vizsgálatra visszahívott asszonyoknak nincs okuk az ijedtségre, mert a kiszűrt rendellenességeknek mintegy a fele a további vizsgálatok folyamán nem rosszindulatú, hanem banális elváltozásnak szokott bizonyulni, és az elvégzett 100 szűrővizsgálatból nem több mint 3-4 olyan eset fordul elő, amely további orvosi kezelést igényel.
Mi történik, ha a kivizsgálás emlőrákot igazol?
Ha a legrosszabb esetben – 1000 szűrővizsgálatból mintegy 3-4 esetben – a nem-negatív szűrővizsgálati eredményt követően végzett kivizsgálás emlőrák lehetőségét veti fel, és az emlőrák diagnózisát a szövettani vizsgálat bizonyítja, az asszony kórházi kezelésre szorul.
A korszerű kezelés komplex, azaz háromféle kezelési mód kombinációjából áll: sebészeti beavatkozás, sugárkezelés és gyógyszeres kezelés (kemoterápia). A kezelés mikéntjét az emlődaganat nagysága, szövettani szerkezete, és a környéki nyirokcsomók állapota alapján határozzák meg.
A sebészeti kezelés korábban egyet jelentett az egész emlő eltávolításával. A szűrővizsgálatok elterjedésének köszönhetően ez ma már nem így van. A szűréssel felfedezett emlőrákok többsége ugyanis kisméretű, és olyan korai, hogy még a legközelebbi nyirokcsomókba sem terjedt át. Az emlőt csonkoló radikális műtét helyett ezért egyre inkább elegendő konzerváló, azaz az emlőt megtartó műtétet végezi: csak a daganatos csomót tartalmazó emlőrészlet, legfeljebb az azonos oldali hónalji nyirokcsomókat távolítják el. A sebészi kezelést a daganat helyének besugárzásával, esetleg gyógyszeres kezeléssel teszik teljessé. Ilyen módon a korai emlőrák jó eredménnyel gyógyítható.
Mondani is felesleges, hogy az emlőmegtartó műtét nemcsak egyszerűen kozmetikus megoldás, hanem minden tekintetben biztosítja az operált asszony jó életminőségét. (Az emlőrák miatt operált asszonyok életminőségéről szólva meg kell említeni, hogy ma már olyan plasztikai sebészeti eljárások váltak gyakorlattá, hogy még az esetleges radikálisabb emlőműtétek esetén is az emlők csaknem eredeti formája helyreállítható. Az emlő-protézisek
választéka is kibővült.).
A családorvosok feladatai az emlőszűrésben Az alapellátás szakszemélyzetének jelentős adminisztratív és egészségnevelői feladatai vannak az egészségügyi ellátórendszer által szervezett a szűrés működtetésében. Ennek
érdekében elvárható tőlük, hogy
• legyenek tisztában a szervezett szűrés szakmai és szervezési irányelveivel, a szűrővizsgálat utáni beutalási rendszerrel, és a betegkövetésben rájuk háruló feladatokkal;
• építsenek ki szoros munkakapcsolatot a területi szűrési koordinátorokkal és a szűrőállomás szakszemélyzetével, működjenek együtt a szűrésre behívási menetrend összeállításában és végrehajtásában;
• vezessenek külön nyilvántartást a körzetükben regisztrált, az életkor alapján szűrésbe bevonandó asszonyokról, és időről-időre vezessék be a szűrési korcsportba belépő asszonyok adatait, és töröljék az abból kilépőket. Személy szerint tartsák nyilván a szűrővizsgálaton részt vett és bármely okból részt nem vett asszonyokat; tartsák nyilván a szűrésben részesültek szűrővizsgálati eredményeit és követési adatait.
• személyes kapcsolataik felhasználásával motiválják és stimulálják a meghívottakat arra, hogy elfogadják az ajánlott szűrővizsgálatot; vegyenek fel kapcsolatot a részvételt megtagadó asszonyokkal, igyekezzenek kideríteni távolmaradásuk okát, és beszéljék rá őket a részvételre;
• a szűrés lélektani mellékhatásainak mérséklése céljából szolgáljanak a kellő szűrővizsgálat előtti tájékoztatással, magyarázzák meg el a szűrővizsgálat menetét, a vizsgálat hasznát és korlátait, továbbá a normális és a normálistól eltérő szűrési leletek jelentését és jelentőségét;
• tanácsaikkal segítsék át a szűrővizsgálaton résztvevőket az előadódó nehéz szakaszokon (mint az eredményre várakozás ideje, visszahívás további tisztázó vizsgálatokra, pozitív vizsgálati eredmény közlése), és nyújtsanak számukra lélektani támogatást, ha elbizonytalanodnak, szorongások, vagy félelmek támadnak bennük;
• tanítsák meg a gondjaikra bízott asszonyokat arra. hogy mi módon kerülhetnek jó ismeretségbe saját emlőjükkel, annak változásaival a ciklus során, és, hogy mik azok a változások, amelyeket feltétlenül orvosnak kell megmutatniuk.
Az emlőszűrés jó minőségének biztosítása
Az emlőszűréstől is – minden más orvosi tevékenységhez hasonlóan- joggal elvárható, csak hasznot hajtson, kárt lehetőleg ne okozzon. Ezt kívánja meg mind a vizsgált asszonyok, mind egészségügyi ellátórendszer érdeke. A magas szakmai színvonalú, etikus és gazdaságos működés érdekében a lakosságszűrés végrehajtásáért országosan felelős Országos Tisztifőorvosi Szolgálat (OTH) szervezett minőségbiztosítási programot működtet, amelynek az eszköze a folyamatos és időszakos minőségellenőrzés.
A minőségellenőrzés az emlőszűrés összetett folyamatának minden mozzanatára kiterjed.
Figyelemmel van a meghívott asszonyok részvételét előmozdító adminisztratív tevékenységekre, a mammográfiás vizsgálat technikai színvonalára, a mammográfiás lelet kiértékelésének és a diagnosztikai eljárások pontosságára, a korszerű kezelés biztosítására.
Útmutatókat, szakmai protokollokat dolgoz ki, amelyben meghatározza az egyes munkafázisokban követendő eljárásokat, szakmai elvárásokat (standardokat), és olyan számszerű mutatókat (indikátorokat) alkalmaz, amelyekkel a tevékenységek minősége mintegy mérhető. Elvárja, hogy minden szűrőállomás maga is rendszeresen végezzen belső
minőségellenőrzést. A külső minőségellenőrzést országos hatáskörű szakmai felügyeleti rendszer végzi, amely a szűrőállomások adatainak értékelése alapján időről-időre elbírálja, hogy működésük szakmai színvonala megfelel-e a követelményeknek.
A minőségbiztosítás fontos eleme a szakemberek – szakorvosok és szakasszisztensek – képzése és továbbképzése.
A minőségbiztosítást szolgálja az a gyakorlat is, hogy az OTH rendszeresen kiértékelő munkaértekezletekre hívja össze a szűrőtevékenységben résztvevő szakembereket:
szakorvosokat és szakasszisztenseket. Szorgalmazza továbbá a különböző szakmák képviselőinek együttműködését: azt, hogy minden szűrőállomás keretében „emlőbizottság” működjék, amelynek résztvevői röntgen-szakorvosok, citológusok, patológusok, sebészek és onkológusok együttesen értékelik tevékenységüket, és az egyes esetekben együtt döntenek a kezelés előtti és utáni tennivalókról.
Mennyibe kerül az emlőszűrés?
A szűrővizsgálat a résztvevő asszonyok számára ingyenes.
Az emlőszűrés rendszerének működési költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi kormányzat Egészségbiztosítási Alapja fedezi.
Ismerd meg emlőidet! Az emlők önvizsgálata
Általános tapasztalat, hogy mindmáig leginkább az asszonyok saját maguk ismerik fel saját emlőjükben akár a jóindulatú, akár rosszindulatú, de mindenképpen orvosi figyelmet érdemlő csomókat. Erre a tényre alapozva tanítják az emlők önvizsgálatát lányoknak és asszonyoknak.
Az emlők önvizsgálatának hasznát mutatja, hogy az önvizsgálatot rendszeresen gyakorló nők között a 2 cm-nél nagyobb, elhanyagolódott rák előfordulása sokkal ritkább, mint az átlag népességben. Jóllehet ez nem elhanyagolható eredmény, tudni kell, hogy bár nevezik önszűrésnek is az emlők önvizsgálata önmagában nem szűrővizsgálati módozat, hiszen az emlők szűrővizsgálatának célja a még nem is tapintható csomók megtalálása az emlőkben.
Erre pedig csak a mammográfiás vizsgálat képes, ezért az önvizsgálat a szűrővizsgálaton való
részvételt nem teszi feleslegessé! Az önvizsgálat célja nem csak a rák keresése az emlőkben! Ha így volna, fiatal lányok
esetében, akiket még nem fenyeget az emlőrák, a rák keresése az emlőkben önvizsgálattal több kárt okozna, mint hasznot. Az alaptalan aggodalmat el kell kerülni! Az önvizsgálat pozitív üzenete az, hogy Ismerd meg emlőidet!, azaz, minden nő ismerje saját emlőjének alakját, tapintatát, változásait a menstruációs ciklikus folyamán, valamint az életkorral, és ha a megszokottól eltérőt észlel, akkor forduljon orvoshoz.
Az emlők önvizsgálatát rendszeresen és módszeresen kell végezni.
Az emlők önvizsgálatának a műfogásai
1. Álljon szembe a tükörrel leeresztett karral és vállal. Figyelje meg a mellek alakját, vajon látható-e valamilyen bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat, vagy valamilyen szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása). A megfigyeléseket ismételje meg úgy, hogy mindkét karját a feje fölé emeli.
2. Tapintsa át melleit úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyere közé veszi, és tenyerét függőleges, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatja. Jobb kezének összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva tapintsa át egyik, majd másik mellét.
3. Kényelmesen hanyattfeküdve, egyik kezét a feje alá, egy kispárnát pedig a válla alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással tapintsa át egyik, majd másik mellét; ujjai hegyével tapintsa át a hónalját is. Majd karját a teste mellé helyezve ismételje meg a tapintást egyik, majd a másik oldalon.
4. Enyhén nyomja meg a mellbimbóit, vajon ürül-e belőle váladék.